Egész nap rendelkezésre áll.
A természetes megvilágítás évente több mint 4400 órán át áll (térítésmentesen) rendelkezésre, borult, esős és ködös időben is biztosít szórt fényt.
Az építész tervezési döntések objektív értékelést igényelnek. A szabványosított értékelési módszerek, eszközök és ajánlások mérhetővé, összehasonlíthatóvá teszik belsőterek természetes világításának jellezőit. Az ismertetett eljárások és besorolások megvalósult épületek esetében is használhatóak.
Olvasson tovább.

Amit nem tudunk mérni, azt nem tudjuk fejleszteni sem.
Az építészeti döntések befolyásolják a helyiségek természetes világítását, a benntartózkodók közérzetét és komfortérzetét ('wellbeing'), a vizuális komfortot és az épület energiahatékonyságát. A szabványosított mérési alapelvek és méretezési módszerek, besorolási szintek és ajánlások segíthetnek tervváltozatok összeahonlítása és értélese során.
A természetes megvilágítás évente több mint 4400 órán át áll (térítésmentesen) rendelkezésre, borult, esős és ködös időben is biztosít szórt fényt.
A természetes fény hasznosítása csökkenti a mesterséges világításra fordított energia mennyiségét, miközben jobb minőségű fényt biztosít.
A megfelelően kialakított természetes világítás, és a kapcsolt szolár rendszerek használata csökkenti az üzemeltetési költségeket és a környezeti terhelést.
A természetes, nappali fény kiváló színvisszaadással bír, mely lehetővé teszi az anyagok, felületek, színek és terek eredeti színeinek visszaadását.
| EU szabvány ajánlás | ET (ETM) | F sík (min.) |
|---|---|---|
| Alacsony | 300 (100) lx | 55 (95) % |
| Közepes | 500 (300) lx | 55 (95) % |
| Magas | 750 (500) lx | 55 (95) % |
1. táblázat. Ajánlások a természetes fény hasznosítására az EN 17037 szabvány szerint.
Ismerje meg, miként mérhető és értékelhető a természetes fény hasznosítása az épület helyiségeiben.
A természetes fény jelentős mértékben hozzájárulhat az épületek világítási igényeinek biztosításához. Ennek mértékét számos tényező befolyásolja, többek között a külső takarások, az üvegezés fényáteresztése, a falak és födémek kialakítása, a belső válaszfalak elhelyezése, valamint a felületek fényvisszaverő képessége. A megfelelő természetes megvilágítás biztosítása érdekében ezeket a szempontokat már a tervezés korai szakaszában figyelembe érdemes venni.
Az EN 17037 szabvány a természetes megvilágítás értékelésére olyan módszereket határoz meg, amelyek a belső terek használati felületén rendelkezésre álló megvilágítás mértékét vizsgálják. Az értékelés történhet világítási tényezőn vagy éghajlati adatokon alapuló számításokkal; számítógépes modellezéssel vagy helyszíni mérésekkel. A szabvány meghatározza a méretezési megvilágítási szinteket, a legkisebb megvilágítási követelményeket és azok teljesülésének feltételeit.
A közvetlen napfény segít a cirkadián ritmus napi szabályozásához, hozzájárul a jó közérzet megteremtéséhez.
A D-vitamin előállításához napfényre van szükség. Ez szükséges a csontok fejlődéséhez és az immunrendszer megerősítéséhez.
A közvetlen napfény csökkentheti a stressz érzetét, a depresszió kialakulását és hozzájárul a fizikai és mentális egészséghez.
A passzív- és aktív szolár rendszerek tudatos használata, méretezése hozzájárul a hűtési- és fűtési energiaigény optimalizásálásához.
| EU szabvány ajánlás | Benpozás időtartama |
|---|---|
| Alacsony | 1,5 óra |
| Közepes | 3,0 óra |
| Magas | 4,0 óra |
2. táblázat. A benpozás időtartamára vonatkozó ajánlások és besorolási szintek az EN 17037 szabvány alapján.
Ismerje meg, miként értékelhető a közvetlen napfény hasznosítása az épület helyiségeiben.
A közvetlen napsugárzás fontos szerepet játszik az egészséges környezet és a jó közérzet előfeltételeinek biztosítása kapcsán. A benapozás mértékét az épület tájolása, a környező beépítés, a nyílászárók mérete és elhelyezése határozza meg. A megfelelő időtartamú benapozás biztosítása érdekében ezeket a szempontokat a tervezés korai szakaszában őrdemes figyelembe venni.
Az EN 17037 európai szabvány a benapozás értékelését a közvetlen napsugárzás időtartama alapján végzi. A szabvány ajánlott besorolási szinteket és értékeket tüntet fel. Számítási, méretezési módszereket ismertet, valamint eszközöket, alkalmazásokat is felsorol. Az értékelés történhet manuális eljárással, számítógépes szimulációval vagy helyszíni méréssel.
A külső környezet látványa - a vizuális kapcsolat - információt nyújt a napszakok és az időjárás változásairól.
A kitekintés lehetősége - a látómező és a szem fókusz megváltoztatásával - enyhítheti a mentális fáradtság érzetét.
A panoráma minősége, a kitekintés jellemzői befolyásolják az otthonok és munkahelyek kényelmét és vonzerejét.
A külső környezet látványa, érzete és beláthatósága olyan biztonságérzetet nyújt, mely nem helyettesíthető videokamerákkal.
| EU szabvány ajánlás | Vízszintes látószög | Kitekintés távolsága | Látható elemek |
|---|---|---|---|
| Alacsony | ≥ 14° | ≥ 6,00 m | Táj |
| Közepes | ≥ 28° | ≥ 20,00 m | Táj + 1 réteg |
| Magas | ≥ 54° | ≥ 30,00 m | Mindhárom réteg |
3. táblázat. A vizuális kapcsolat értékelése, ajánlásai és besorolási szintjei - adott vonatkoztatási pontból - az EN 17037 szabvány szerint.
Ismerje meg, miként jellemezhető és értékelhető a helyiségekből tapasztalható vizuális kapcsolat.
A megfelelő vizuális kapcsolat hozzájárul a belső terek komfortjához és a használók jó közérzetéhez. A kilátás lehetővé teszi a környezet, az időjárás és a napszakok változásának érzékelését, miközben csökkenti a huzamos bent tartózkodás okozta fáradtságot. A vizuális kapcsolat minőségét a nyílászárók mérete és elhelyezése, a kilátás távolsága, valamint a látható égbolt, táj és terep egyaránt befolyásolja.
Az EN 17037 nemzetközi szabvány a vizuális kapcsolat minőségét a tartózkodási helyről - azaz a vonatkoztatási pontból - vizsgálja. Az értékelés figyelembe veszi a vízszintes látószöget, a kilátás távolságát, valamint a látható látótéri elemek – az égbolt, a táj és a terep – jelenlétét. Ezek az objektív szempontok lehetővé teszik a különböző tervezési változatok összehasonlítását és a kilátás minőségének egységes kezelését és értékelését.
A vakítás csökkentése mérsékli a vizuális zavaró hatásokat és a szem kifáradását, így segíti a tartós koncentrációt az összetett feladatok során.
A munkaállomások elhelyezése, a nézési irány és a természetes megvilágítás együttesen határozzák meg a vizuális komfortot a nap folyamán.
A megfelelő árnyékoló rendszerek csökkentik a vakítást, miközben megőrzik a hasznos természetes fényt és a kifelé irányuló kilátást.
A vizuálisan komfortos környezet támogatja a jóllétet, a hatékony munkavégzést és az általános elégedettséget.
| EU szabvány ajánlás | DGP ≤ 5% |
|---|---|
| Alacsony | 0,45 |
| Közepes | 0,40 |
| Magas | 0,35 |
4. táblázat. A természetes fény okozta káprázás valószínűségének ajánlásai és besorolási szintjei az EN 17037 szabvány szerint.
Ismerje meg, miként mérhető, értékelhető és csökkenthető a káprázás valószínűségének kockázata.
A káprázás rontja a vizuális komfortot, megnehezíti a látási feladatok elvégzését, és csökkentheti a belsőterek használhatóságát. A káprázás kialakulását elsősorban a közvetlen napsugárzás, valamint a látótérben megjelenő nagy fénysűrűség-különbségek okozzák. A megfelelő árnyékolás, a nyílászárók tájolása és kilátása, valamint a belsőtér tervezése egyaránt hozzájárul a vizuális komfort biztosításához.
Az EN 17037 európai szabvány a természetes fény okozta káprázás valószínűségét a 'Daylight Glare Probability' (DGP) mutató segítségével értékeli. Az értékelés meghatározott használati feltételek mellett vizsgálja a káprázás kockázatát, és objektív alapot nyújt az árnyékolási megoldások és a különböző tervezési változatok összehasonlításához.