Természetes fényellátás
A természetes megvilágítás évente több mint 4400 órán át áll (térítésmentesen) rendelkezésre, borult, esős és ködös időben is kitűnő színvisszaadású szórt fényt biztosít.
A jobb építészeti döntések meghozatalához objektív tervértékelés szükséges. A szabványosított módszerek, tervezési segédletek és méretezési ajánlások mérhetővé és összehasonlíthatóvá teszik a belsőterek természetes világításának jellemzőit, mind a tervezés során, mind a megvalósult épületek esetében.
Olvasson tovább.

Amit nem tudunk mérni, azt nem tudjuk fejleszteni sem.
Az építészeti döntések befolyásolják a helyiségek természetes megvilágítását, a vizuális komfortot, a kényelmes használatot és az épület energiafelhasználását. A szabványosított értékelési módszerek, tervezési segédletek és méretezési eljárások segítenek a tervváltozatok objektív összehasonlításában és jobb tervezési döntések meghozatalában.
A természetes megvilágítás évente több mint 4400 órán át áll (térítésmentesen) rendelkezésre, borult, esős és ködös időben is kitűnő színvisszaadású szórt fényt biztosít.
A természetes fény hasznosítása csökkenti a mesterséges világításra fordított villamos energia mennyiségét, miközben jobb minőségű fényt biztosít.
A megfelelő természetes világítás, valamint az aktív és passzív szoláris rendszerek alkalmazása csökkenti az épületek üzemeltetési költségeit és energiafelhasználását.
A természetes, nappali fény kiváló színvisszaadással bír, mely lehetővé teszi az anyagok, felületek és belsőterek természetes színeinek megjelenítését.
| Ajánlási szint | ET / ETM (lx) | Alaprajzi sík (%): ET / ETM |
|---|---|---|
| Alacsony | 300 / 100 | 50 / 95 |
| Közepes | 500 / 300 | 50 / 95 |
| Magas | 750 / 500 | 50 / 95 |
1. táblázat. Ajánlások a természetes fény hasznosítására az EN 17037 szabvány szerint.
Ismerje meg, miként mérhető és értékelhető a természetes fény hasznosítása az épület helyiségeiben.
A természetes fény jelentős mértékben hozzájárulhat az épületek világítási igényeinek biztosításához. A természetes világítás hatásosságát befolyásolja az épület földrajzi elheleyzkedése, tájolása, a külső takarások mértéke, az üvegezés fényáteresztése, a belsőterek felületeinek színe, reflexiója, a helyiségek bútorozása. A megfelelő természetes megvilágítás biztosítása érdekében ezeket a jellemzőket már a tervezés korai szakaszában is figyelembe érdemes venni.
Az EN 17037 szabvány a természetes megvilágítás értékelésére olyan módszereket ajánl, amelyek a belsőterek felületeinek megvilágítási mértékét vizsgálják. Az értékelés történhet világítási tényezőn vagy éghajlati adatokon alapuló számításokkal; számítógépes modellezéssel vagy helyszíni mérésekkel. A szabvány meghatározza a méretezési megvilágítási szinteket, a legkisebb megvilágítási követelményeket és azok teljesülésének feltételeit.
A közvetlen napfény segít a cirkadián ritmus napi szabályozásához, hozzájárul a jó közérzet megteremtéséhez.
A D-vitamin előállításához napfényre van szükség. Ez szükséges a csontok fejlődéséhez és az immunrendszer megerősítéséhez.
A közvetlen napfény csökkentheti a stressz érzetét, a depresszió kialakulását és hozzájárul a fizikai és mentális egészséghez.
A passzív- és aktív szolár rendszerek tudatos használata, méretezése hozzájárul a hűtési- és fűtési energiaigény optimalizásálásához.
| Ajánlási szint | Benpozás időtartama |
|---|---|
| Alacsony | 1,5 óra |
| Közepes | 3,0 óra |
| Magas | 4,0 óra |
2. táblázat. A benapozás időtartamára vonatkozó ajánlások és besorolási szintek az EN 17037 szabvány alapján.
Ismerje meg, miként értékelhető a közvetlen napfény hasznosítása az épület helyiségeiben.
A közvetlen napsugárzás fontos szerepet játszik az egészséges környezet és a jó közérzet előfeltételeinek biztosítása kapcsán. A benapozás mértékét az épület tájolása, a környező beépítés, a nyílászárók mérete és elhelyezése határozza meg. A megfelelő időtartamú benapozás biztosítása érdekében ezeket a szempontokat a tervezés korai szakaszában őrdemes figyelembe venni.
Az EN 17037 európai szabvány a benapozás értékelését a közvetlen napsugárzás időtartama alapján végzi. A szabvány ajánlott besorolási szinteket és értékeket tüntet fel. Számítási, méretezési módszereket ismertet, valamint eszközöket, alkalmazásokat is felsorol. Az értékelés történhet manuális eljárással, számítógépes szimulációval vagy helyszíni méréssel.
A külső környezet látványa - a vizuális kapcsolat - információt nyújt a napszakok és az időjárás változásairól.
A kitekintés lehetősége - a látómező és a szem fókusz megváltoztatásával - enyhítheti a mentális fáradtság érzetét.
A panoráma minősége, a kitekintés jellemzői befolyásolják az otthonok és munkahelyek kényelmét és vonzerejét.
A külső környezet látványa, érzete és beláthatósága olyan biztonságérzetet nyújt, mely nem helyettesíthető videokamerákkal.
| Ajánlási szint | Vízszintes látószög | Kitekintés távolsága | Látható elemek |
|---|---|---|---|
| Alacsony | ≥ 14° | ≥ 6,00 m | Táj |
| Közepes | ≥ 28° | ≥ 20,00 m | Táj + 1 réteg |
| Magas | ≥ 54° | ≥ 50,00 m | Mindhárom réteg |
3. táblázat. A vizuális kapcsolat értékelése, ajánlásai és besorolási szintjei - adott vonatkoztatási pontból - az EN 17037 szabvány szerint.
Ismerje meg, miként jellemezhető és értékelhető a helyiségekből tapasztalható vizuális kapcsolat.
A megfelelő vizuális kapcsolat hozzájárul a belső terek komfortjához és a használók jó közérzetéhez. A kilátás lehetővé teszi a környezet, az időjárás és a napszakok változásának érzékelését, miközben csökkenti a huzamos bent tartózkodás okozta fáradtságot. A vizuális kapcsolat minőségét a nyílászárók mérete és elhelyezése, a kilátás távolsága, valamint a látható égbolt, táj és terep egyaránt befolyásolja.
Az EN 17037 nemzetközi szabvány a vizuális kapcsolat minőségét a tartózkodási helyről - azaz a vonatkoztatási pontból - vizsgálja. Az értékelés figyelembe veszi a vízszintes látószöget, a kilátás távolságát, valamint a látható látótéri elemek – az égbolt, a táj és a terep – jelenlétét. Ezek az objektív szempontok lehetővé teszik a különböző tervezési változatok összehasonlítását és a kilátás minőségének egységes kezelését és értékelését.
A vakítás csökkentése mérsékli a vizuális zavaró hatásokat és a szem kifáradását, így segíti a tartós koncentrációt az összetett feladatok során.
A munkaállomások elhelyezése, a nézési irány és a természetes megvilágítás együttesen határozzák meg a vizuális komfortot a nap folyamán.
A megfelelő árnyékoló rendszerek csökkentik a vakítást, miközben megőrzik a hasznos természetes fényt és a kifelé irányuló kilátást.
A vizuálisan komfortos környezet támogatja a jóllétet, a hatékony munkavégzést és az általános elégedettséget.
| Ajánlási szint | DGP-küszöbérték |
|---|---|
| Alacsony | 0,45 |
| Közepes | 0,40 |
| Magas | 0,35 |
4. táblázat. A természetes megvilágítás okozta káprázás ajánlott DGP-küszöbértékei az EN 17037 szabvány szerint. Az alkalmazott küszöbérték a referencia-időszak legfeljebb 5%-ában léphető túl.
Ismerje meg, miként mérhető, értékelhető és csökkenthető a káprázás valószínűségének kockázata.
A káprázás rontja a vizuális komfortot, megnehezíti a látási feladatok elvégzését, és csökkentheti a belsőterek használhatóságát. A káprázás kialakulását elsősorban a közvetlen napsugárzás, valamint a látótérben megjelenő nagy fénysűrűség-különbségek okozzák. A megfelelő árnyékolás, a nyílászárók tájolása és kilátása, valamint a belsőtér tervezése egyaránt hozzájárul a vizuális komfort biztosításához.
Az EN 17037 európai szabvány a természetes fény okozta káprázás valószínűségét a 'Daylight Glare Probability' (DGP) mutató segítségével értékeli. Az értékelés meghatározott használati feltételek mellett vizsgálja a káprázás kockázatát, és objektív alapot nyújt az árnyékolási megoldások és a különböző tervezési változatok összehasonlításához.